"-Gyerünk Luhan. Meg tudod tenni. Ne légy nyuszi. Valld be mit érzel. Nem nagy dolog." 4 éve, hogy szerelmes vagyok Sulliba, de nem merek semmit se lépni. Most éppen nálam vagyunk, és Sulliból árad a szó. Imádom, hogy annyit beszél.Nem lehet megunni, csak az a baj, hogy nem csak én vagyok így vele. A suli nagymenője Kris is oda van Sulliért, hogy honnan tudom? Onnan, hogy valamelyik nap odajött hozzám, hogy adjak már neki egy-két tippet, hogyan szedhetné fel őt, és erről az egészről Sulli nem is tud semmit.
-Sulli!-mondtam hirtelen.
-Mond.-mosolygott miközben kortyolt egyet a teájából.
-Valami nagyon, de nagyon fontosat akarok neked mondani.-na jó neki kell kezdenem a vallomásnak.-Figyelj ide Sulli. Arról lenne szó, hogy...tudod..én..
-Állj. Először vegyél egy nagy levegőt.-mondta, én meg megtettem.-Ne légy ideges, nem ettem még embert.-mondta nevetve, erre én is elmosolyodtam.
-Igaz-igaz. Na szóval arról lenne szó, hogy én....kedvellek. Nagyon!- a végét már halkabban mondtam, de így is meghallottam, mert a tea útközben megállt a kezében. Istenem jobban izgulok mint egy lány.
-Luhan..-csak ennyit mondott. Feláll az asztaltól és odajött mellém, majd megölelt. A szemeim csak elkerekedtek, nem tudtam, hogy most mi következik, vagy elutasít vagy ő is ugyanúgy érez. Elengedett és mosolyogva a szemebe nézett.-Én is kedvellek. Tudod nagyon jól.-most azt hiszi, hogy én csak barátságból kedvelem. Csak én lehetek ilyen bamba.
-Ohh te jó ég már ennyi az idő, Sajnálom de nekem mennem kell. Képzeld el, hogy ki hívott randira.-mondta mosolyogva, én meg ledermedtem. Randi? Kivel? Miért? - Kris randira hívott. Engem. Ki gondolta volna.-ez volt az utolsó mondta amit mondott, nyomott a fejemre egy puszit, és kisétált. Nem csak az ajtón, de a szívemből is, maga után törött szívet hagyva...
Remélem kedvet kaptok a blog olvasásához. Igyekszem gyakran új részeket hozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése